Főbb tények
2015 és 2050 között a világ népességének 60 év feletti tagjainak aránya csaknem megduplázódik, 12%-ról 22%-ra.
2020-ra a 60 éves és idősebb emberek száma meghaladja majd az 5 év alatti gyermekek számát.
2050-re az idősek 80%-a alacsony és közepes jövedelmű országokban fog élni.
A népesség öregedésének üteme sokkal gyorsabb, mint korábban volt.
Minden ország komoly kihívásokkal néz szembe annak biztosítása érdekében, hogy egészségügyi és szociális rendszereik felkészültek legyenek arra, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki ebből a demográfiai változásból.
Áttekintés
Világszerte egyre tovább élnek az emberek. Manapság a legtöbb ember várhatóan eléri a hatvanas éveit, vagy még tovább is él. A világ minden országában növekedés tapasztalható mind az idősebbek létszámában, mind a lakosságon belüli arányában.
2030-ra a világon minden hatodik ember 60 éves vagy idősebb lesz. Ekkor a 60 éves és idősebb népesség aránya a 2020-as 1 milliárdról 1,4 milliárdra fog nőni. 2050-re a világ 60 éves és idősebb népessége megduplázódik (2,1 milliárd). A 80 éves vagy idősebb személyek száma várhatóan megháromszorozódik 2020 és 2050 között, és eléri a 426 milliót.
Míg az országok lakosságának az idősebb korosztályok felé történő eloszlásának ez az eltolódása – más néven a népesség elöregedése – a magas jövedelmű országokban kezdődött (például Japánban a lakosság 30%-a már 60 év feletti), ma az alacsony és közepes jövedelmű országok tapasztalják a legnagyobb változást. 2050-re a világ 60 év feletti lakosságának kétharmada alacsony és közepes jövedelmű országokban fog élni.
Az öregedés magyarázata
Biológiai szinten az öregedés a molekuláris és sejtes károsodások széles skálájának időbeli felhalmozódásának eredménye. Ez a fizikai és mentális képességek fokozatos csökkenéséhez, a betegségek kockázatának növekedéséhez és végül a halálhoz vezet. Ezek a változások sem nem lineárisak, sem nem következetesek, és csak lazán kapcsolódnak az ember években kifejezett életkorához. Az idősebb korban megfigyelhető sokféleség nem véletlenszerű. A biológiai változásokon túl az öregedés gyakran más életszakaszbeli átmenetekkel is összefügg, mint például a nyugdíjba vonulás, a megfelelőbb lakhatásba költözés, valamint a barátok és partnerek halála.
Az öregedéssel kapcsolatos gyakori egészségügyi állapotok
Az idősebb korban gyakori betegségek közé tartozik a halláskárosodás, a szürkehályog és a fénytörési hibák, a hát- és nyakfájás, valamint az osteoarthritis, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a cukorbetegség, a depresszió és a demencia. Az életkor előrehaladtával az emberek nagyobb valószínűséggel tapasztalnak egyszerre több betegséget is.
Az idősebb kort számos összetett egészségügyi állapot, úgynevezett geriátriai szindrómák megjelenése is jellemzi. Ezek gyakran több mögöttes tényező következményei, beleértve a gyengeséget, a vizelet-inkontinenciát, az eséseket, a delíriumot és a felfekvéseket.
Az egészséges öregedést befolyásoló tényezők
A hosszabb élet lehetőségeket kínál, nemcsak az idősek és családjaik, hanem az egész társadalom számára is. A plusz évek lehetőséget adnak új tevékenységek folytatására, mint például a továbbtanulás, új karrier vagy egy régóta elhanyagolt szenvedély. Az idősek is sokféleképpen hozzájárulnak családjukhoz és közösségeikhez. Ezeknek a lehetőségeknek és hozzájárulásoknak a mértéke azonban nagymértékben függ egy tényezőtől: az egészségtől.
A bizonyítékok arra utalnak, hogy az egészséges élet aránya nagyjából állandó maradt, ami arra utal, hogy a plusz éveket rossz egészségben töltik. Ha az emberek ezeket a plusz éveket jó egészségben élhetik meg, és ha támogató környezetben élnek, akkor a számukra fontos dolgok elvégzésére való képességük alig különbözik egy fiatalabb személyétől. Ha ezeket a plusz éveket a fizikai és mentális képességek hanyatlása uralja, akkor az idősebb emberekre és a társadalomra nézve negatívabb következményekkel jár.
Bár az idősek egészségi állapotában mutatkozó eltérések egy része genetikai eredetű, a legtöbb az emberek fizikai és társadalmi környezetének – beleértve otthonaikat, környéküket és közösségeiket –, valamint személyes jellemzőiknek – köszönhető, mint például a nemük, etnikai hovatartozásuk vagy társadalmi-gazdasági státuszuk. A környezet, amelyben az emberek gyermekként – vagy akár fejlődő magzatként – élnek, személyes jellemzőikkel kombinálva hosszú távú hatással van az öregedésükre.
A fizikai és társadalmi környezet közvetlenül, vagy olyan akadályokon, illetve ösztönzőkön keresztül is befolyásolhatja az egészséget, amelyek befolyásolják a lehetőségeket, a döntéseket és az egészséggel kapcsolatos viselkedést. Az egészséges viselkedés fenntartása egész életen át, különösen a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres testmozgás és a dohányzás mellőzése, mind hozzájárulnak a nem fertőző betegségek kockázatának csökkentéséhez, a fizikai és mentális kapacitás javításához, valamint a gondozásra szorulás késleltetéséhez.
A támogató fizikai és társadalmi környezet lehetővé teszi az emberek számára, hogy a képességeik csökkenése ellenére is azt tegyék, ami fontos számukra. A biztonságos és könnyen megközelíthető középületek és közlekedés, valamint a könnyen bejárható helyek a támogató környezet példái. Az öregedéssel kapcsolatos közegészségügyi válasz kidolgozásakor nemcsak az idősebb korral járó veszteségeket enyhítő egyéni és környezeti megközelítéseket kell figyelembe venni, hanem azokat is, amelyek erősíthetik a felépülést, az alkalmazkodást és a pszichoszociális fejlődést.
Kihívások a népesség elöregedésének kezelésében
Nincs tipikus idős ember. Néhány 80 éves fizikai és mentális képességei hasonlóak sok 30 éveséhez. Mások sokkal fiatalabb korban jelentős képességcsökkenést tapasztalnak. Egy átfogó közegészségügyi válasznak foglalkoznia kell az idősek tapasztalatainak és szükségleteinek e széles skálájával.
Az idősebb korban megfigyelhető sokszínűség nem véletlenszerű. Nagyrészt az emberek fizikai és társadalmi környezetéből, valamint ezeknek a környezeteknek a lehetőségeikre és egészségmagatartásukra gyakorolt hatásából fakad. A környezetünkkel való kapcsolatunkat olyan személyes jellemzők torzítják, mint a család, amelybe születtünk, a nemünk és az etnikai hovatartozásunk, ami egészségügyi egyenlőtlenségekhez vezet.
Az időseket gyakran törékenynek vagy más emberektől függőnek, a társadalom terhére téve tekintik. A közegészségügyi szakembereknek és az egész társadalomnak foglalkozniuk kell ezekkel és más, az életkorral kapcsolatos attitűdökkel, amelyek diszkriminációhoz vezethetnek, befolyásolhatják a politikák kidolgozásának módját és az idősek egészséges öregedési lehetőségeit.
A globalizáció, a technológiai fejlődés (pl. a közlekedés és a kommunikáció területén), a urbanizáció, a migráció és a változó nemi normák közvetlen és közvetett módon is befolyásolják az idősek életét. A közegészségügyi válasznak figyelembe kell vennie ezeket a jelenlegi és előre jelzett trendeket, és ennek megfelelően kell kidolgoznia a politikákat.
WHO válasza
Az ENSZ Közgyűlése a 2021–2030-as időszakot az Egészséges Öregedés Évtizedének nyilvánította, és felkérte a WHO-t a megvalósítás vezetésére. Az Egészséges Öregedés Évtizede egy globális együttműködés, amely a kormányokat, a civil társadalmat, a nemzetközi ügynökségeket, a szakembereket, az akadémiai szférát, a médiát és a magánszektort 10 évnyi összehangolt, katalizáló és együttműködő cselekvésre hoz létre a hosszabb és egészségesebb élet elősegítése érdekében.
Az Évtized a WHO Globális Stratégiájára és Akciótervére, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének Madridi Nemzetközi Akciótervére épül az öregedéssel kapcsolatban, és támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2030-ig tartó fenntartható fejlődési menetrendjének és a fenntartható fejlődési céloknak a megvalósítását.
Az Egészséges Időskor Évtizede (2021–2030) célja, hogy csökkentse az egészségügyi egyenlőtlenségeket, és javítsa az idősek, családjaik és közösségeik életét négy területen zajló kollektív fellépés révén: megváltoztatni a korral és az életkorral kapcsolatos gondolkodásmódunkat, érzéseinket és cselekedeteinket; olyan közösségeket fejleszteni, amelyek elősegítik az idősek képességeit; személyközpontú integrált ellátást és az idősek igényeire szabott alapellátást nyújtani; valamint minőségi hosszú távú ellátást biztosítani a rászoruló idősek számára.
Közzététel ideje: 2021. november 24.
